hu-hu 
)
Bár ezek a trendek jelentős kihívásokat jelentenek, ugyanakkor lehetőségeket is kínálnak azoknak a szervezeteknek, amelyek képesek összekapcsolni adataikat, munkafolyamataikat és munkatársaikat, hogy ezáltal javítsák működési teljesítményüket. A változást előmozdító erők megértése segíthet a vezetőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak, megerősítsék a szervezet rugalmasságát, és a jövőre nézve versenyképesebb vállalatokat építsenek ki.
Ezek a trendek önmagukban nem új keletűek. Ami viszont változik, az az, hogy milyen mértékben keresztezik egymást jelenleg. A gazdasági nyomás felgyorsítja a termelékenység növelése iránti igényt, a munkaerőhiány az automatizálás iránti növekvő keresletet eredményez, míg a mesterséges intelligencia térnyerése miatt ismét nagy jelentőséget tulajdonítanak az egymással összekapcsolt, pontos és jól kezelt adatoknak.
Az ellátási lánc és a gazdaság terén felmerülő kihívások növelik a szállításokkal kapcsolatos kockázatokat
Az építőipar és a tágabb értelemben vett AEC-szektor továbbra is bizonytalan gazdasági környezetben működik, ahol a geopolitikai instabilitás, az emelkedő anyagárak, a kereskedelmi vámok és a változó kormányzati politika egyaránt befolyásolják az ágazat növekedését.
Ennek a nyomásnak a következményei egyértelműen érzékelhetők az Egyesült Államokban, ahol az építőipari kiadások 2025 júliusában (2,14 milliárd dollár) közel 3%-kal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben (2,2 milliárd dollár). Alágazatok szerinti bontásban a kereskedelmi építkezések ebben az időszakban 8,2%-kal, míg a feldolgozóipari építkezések 7%-kal csökkentek.
Bár a kiadások csökkenésének üteme lassult, az építőipar továbbra is gazdasági tényezők miatt nyomás alatt áll; 2026 májusában az Egyesült Államokban a teljes kiadások 1,5%-kal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben.
Az iparágban tapasztalt általános kiadási csökkenés ellenére 2026 februárjában a kereskedelmi szektorban az építési tevékenység 12,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az intézményi szektorban 34%-kal nőtt.
Bár a tervek nem jelentenek garanciát a jövőbeli tevékenységekre nézve, ez arra utal, hogy az építőiparban tapasztalható jelenlegi fejlemények és a gazdasági bizonytalanság ellenére is továbbra is nagy a bizalom a piac bizonyos szegmenseiben.
Bár az építőiparban megfigyelhető egyes tendenciák a fellendülésre utalnak, a továbbra is fennálló globális kihívások miatt az AEC-szervezeteknek továbbra is egyensúlyt kell találniuk a rövid távú rugalmasság és a hosszú távú stratégiai beruházások között. Azok a vállalatok, amelyek javítani tudják a projektek, erőforrások és üzleti tevékenységek áttekinthetőségét, jobban képesek lesznek reagálni a változó piaci körülményekre, és magabiztosabban hozhatnak befektetési döntéseket.
A munkaerő- és szakképzettségi hiány változásokat idéz elő az AEC munkaerő-állományán belül
A munkaerőhiány nagy nyomást gyakorol az építőiparra, ami korlátozza a termelékenységet és veszélyezteti a projektek átadását.
A munkaerőhiány mértéke egyértelmű: a Deloitte becslései szerint az ágazatnak 2026-ban 499 000 új munkavállalóra lesz szüksége, ami 60 000-es növekedést jelent 2025-höz képest. A demográfiai alakulás további aggodalomra ad okot: a várakozások szerint 2031-re a jelenlegi munkaerő 41%-a nyugdíjba vonul, miközben a jelenlegi munkavállalók mindössze 10%-a fiatalabb 25 évnél.
A munkaerőhiány következményei dominóhatást váltanak ki: az elemzések szerint, ha a munkaerőhiányt nem orvosolják, az ágazat a betöltetlen álláshelyek miatt 124 milliárd dollárnyi építőipari termelést veszíthet el.
Bár ezek az adatok rávilágítanak a munkaerő-területen fennálló kihívás nagyságára, egyúttal arra is ösztönzik az építőipari és AEC-vállalatokat, hogy a termelékenység javítása érdekében más módon toborozzák, képezzék és támogassák munkatársaikat.
)
A PwC jelentése szerint a mérnöki és építőipari vállalatok közel fele már bevezette a továbbképzési programokat, míg a többi vállalat többsége egy éven belül tervezi azok bevezetését.
A digitális készségek a munkaerő- és készséghiány kezelésének elengedhetetlen részévé válnak. 2026-ban az építőipari vállalatok mindössze 16%-a éri el a digitális készségek haladó szintjét, és a személyzet készségeit tartják a leggyengébb pontnak. Miközben a szervezetek továbbra is befektetnek a digitális technológiákba, ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni azokra a készségekre és önbizalomra, amelyekre az embereknek szükségük van ahhoz, hogy ezeket a technológiákat hatékonyan alkalmazzák és használják.
)
A technológia szerepe az, hogy egyszerűbbé tegye a munkát, megkönnyítse annak karbantartását és elősegítse a fejlesztéseket – így az emberek elérhetik a kitűzött céljaikat, ahelyett, hogy még bonyolultabbá tennék a dolgokat.
Ezeknek a kihívásoknak a leküzdéséhez olyan sokoldalú megközelítésre van szükség, amely ötvözi a toborzást, a gyakorlati képzést, a digitális továbbképzést és a technológiákat, hogy a meglévő csapatok hatékonyabban tudjanak dolgozni, megalapozottabb döntéseket tudjanak hozni, és szakértelmük értékét optimálisan ki tudják aknázni.
Az iparosított építkezés megváltoztatja a projektek kivitelezésének módját
Az építőipar továbbra is az egyik legnagyobb ágazat a világon. A McKinsey szerint az ágazat a globális GDP mintegy 13%-át teszi ki, ha ebbe beleszámítjuk az ingatlanokat, az infrastruktúrát és az ipari építményeket is. Az ágazat méretét tekintve már a termelékenység és a kivitelezés hatékonyságának szerény javulása is jelentős gazdasági értéket teremthet.
Ahogy a projektek összetettsége növekszik, és ehhez személyzeti problémák, emelkedő költségek és szigorúbb határidők is társulnak, az építőipari vállalatok hatékonyabb és kiszámíthatóbb módszereket keresnek a projektek megvalósításához. Ez az iparosított építkezés egyre szélesebb körű alkalmazásához vezet, amelynek keretében egyre több munkát helyeznek át ellenőrzött gyári környezetbe, ahol a minőség, a termelékenység és az ismételhetőség jobban kezelhető.
Az előnyök egyre nyilvánvalóbbá válnak. A moduláris építési módszernek köszönhetően az adatközpontok építési ideje akár 50%-kal is lerövidülhet a hagyományos módszerekhez képest. Ugyanakkor az irodák és adatközpontok moduláris építésének amerikai piaca várhatóan 2029-ig évente több mint 7%-kal fog növekedni, ami a folyamatos beruházásokra és keresletre utal.
Ahogy ennek alkalmazása egyre terjed, az iparosított építkezés teljes értéke egyre nagyobb mértékben attól függ majd, hogy a gyári gyártás, a tervezés, a projektkivitelezés és az építkezési munkálatok milyen mértékben kapcsolódnak egymáshoz integrált digitális munkafolyamatok révén. Azok a szervezetek, amelyek képesek az információkat zökkenőmentesen összehangolni ezek között a környezetek között, jobban képesek lesznek javítani a hatékonyságot, csökkenteni a kockázatokat és előre jelezhetőbb projekt eredményeket elérni.
)
Összekapcsolt adatok, mesterséges intelligencia és intelligens munkafolyamatok
Az összekapcsolt adatok, a mesterséges intelligencia és az intelligens munkafolyamatok egyre inkább meghatározó tényezőkké válnak a modern AEC-szervezetek számára. Ahelyett, hogy pusztán a technológia kedvéért fektetnének be, a piacvezető vállalatok az összekapcsolt információkat és az automatizálást használják fel az együttműködés erősítésére, a döntéshozatal felgyorsítására és a termelékenység növelésére a teljes projektciklus során. Mivel a haszonkulcsok továbbra is szűkösek, az adatok operatív betekintéssé alakításának képessége egyre fontosabb versenyelőnynek számít.
Ez a változás tükröződik a jövőbeli beruházási tervekben is: a mérnöki és építőipari szektor vezetői közül 56% jelezte 2025-ben, hogy a következő három évben növelni kívánja a mesterséges intelligenciába és az automatizálásba irányuló beruházásait. További 42% jelezte, hogy ugyanebben az időszakban növelni kívánja a robotikába irányuló beruházásait.
A gyakorlati előnyök már most is nyilvánvalóak. Az ágazatban végzett kutatásokból kiderül, hogy a Building Information Modeling (BIM), a digitális iker és a 3D-nyomtatás kombinációja akár 20%-kal is lerövidítheti a projektek átfutási idejét. Az építkezések kijelölésére szolgáló robotok is jelentős termelékenységnövekedést eredményeznek: az építkezésen végzett kijelöléshez szükséges időt akár 80%-kal, öt napról mindössze egy napra csökkentik.
Ahogy a mesterséges intelligencia és az intelligens technológiák tovább fejlődnek, a versenyelőny nem a további eszközök bevezetéséből, hanem az adatok, rendszerek és munkafolyamatok szervezeten belüli összekapcsolásából fog származni. Azok a szervezetek, amelyek megbízható adatokkal és integrált munkafolyamatokkal rendelkeznek, jobban képesek lesznek a rutinfeladatok automatizálására, a döntéshozatal javítására, valamint a változó projektkövetelményekre való gyorsabb reagálásra.
Bár a mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínál, ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a benne rejlő potenciált, teljes körű, pontos és jól kezelt adatokra van szükség. Ahogy Iain Cosgrove, az ARKANCE technológiai igazgatója kifejti:
A mesterséges intelligencia csak annyira jó, amennyire azok az adatok, amelyekre épül. Mielőtt a szervezetek ki tudnák aknázni a mesterséges intelligencia teljes értékét, teljes körű, pontos és jól kezelt adatokra van szükségük. Ez az az alap, amelynek segítségével az automatizálás, az elemzés és a mesterséges intelligencia érdemi üzleti eredményeket hozhat.
Iain úgy véli, hogy ugyanez az elv tágabb értelemben véve a digitális átalakulásra is érvényes.
„A digitális átalakulás nem egyszeri kezdeményezés, hanem egy folyamatos folyamat, amelynek során az üzletmenetet lépésről lépésre fejlesztik, és minden egyes lépésnek egyértelműen meghatározott eredménye van.”
A mesterséges intelligencia infrastruktúrája új keresletet teremt az építőiparban
A mesterséges intelligencia nem csupán az AEC-szervezetek működési módját változtatja meg, hanem teljesen új típusú infrastrukturális projektek iránti keresletet is generál. Az amerikai adatközpontok áramigénye 2035-re várhatóan eléri a 176 GW-ot, ami több mint ötszöröse a 2024-ben regisztrált szintnek.
Ahhoz, hogy ezt az igényt kielégíthessük, jelentős beruházásokra van szükség az adatközpontok, az energiatermelés és -elosztás, a hűtőrendszerek, valamint a támogató infrastruktúra területén. Az építészek, mérnökök és építőipari csapatok számára ez azt jelenti, hogy egyre összetettebb projekteket kell gyorsabban és nagyobb léptékben megvalósítaniuk, miközben a projekt teljes életciklusa alatt össze kell hangolniuk a különböző szakterületeket.
Az AEC-szervezetek számára ez a növekedés jelentős lehetőséget jelent. Azonban az, hogy ezt a lehetőséget valóban ki lehet-e aknázni, attól függ, hogy rendelkezésre állnak-e azok a készségek, erőforrások és integrált digitális munkafolyamatok, amelyek szükségesek az egyre összetettebb infrastrukturális projektek hatékony és kiszámítható tervezéséhez, kivitelezéséhez és átadásához.
Een duurzame toekomst voor de AEC-sector
A fenntarthatóság továbbra is meghatározó tényező marad az AEC-szektorban a beruházások és a döntéshozatal során. Miközben a szervezetek arra törekszenek, hogy csökkentsék a hulladékot, hatékonyabban használják fel az erőforrásokat, és megfeleljenek a folyamatosan változó környezetvédelmi elvárásoknak, a digitális technológiák jobb betekintést nyújtanak a projektek tervezésének, kivitelezésének és irányításának módjába.
Az iparosított építkezés is hozzájárul ehhez az átálláshoz; kutatásokból ugyanis kiderül, hogy a gyári ellenőrzés alatt zajló moduláris építkezés akár 34%-kal is csökkentheti a CO₂-kibocsátást.
Az integrált digitális munkafolyamatok emellett segítenek a szervezeteknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak az erőforrások és a berendezések felhasználásával kapcsolatban. Egy 2025-ben készült tanulmányból kiderült, hogy a BIM-alapú tervezés a hagyományos módszerekhez képest 20–32%-os energiamegtakarítást eredményezett, miközben a CO₂-kibocsátás 18–30%-kal csökkent.
Ahogy a fenntarthatóság egyre szorosabban összefonódik a projektek megvalósításával, a projektek, eszközök és üzleti tevékenységek közötti adatkapcsolatok kialakításának lehetősége segíteni fogja a szervezeteket abban, hogy pontosabban mérjék környezeti teljesítményüket, optimalizálják az erőforrás-felhasználást, és a projekt teljes életciklusa során megalapozottabb döntéseket hozzanak.
Az ágazatban felmerülő kihívások operatív előnyökké alakítása
A 2026-ban az építőipart és a tágabb értelemben vett AEC-szektort meghatározó legfontosabb trendek szorosan összefonódnak egymással. A gazdasági bizonytalanság, a munkaerőhiány, az iparosított építkezés, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság együttesen olyan változásokat idéznek elő, amelyek gyökeresen átalakítják a szervezetek projekttervezési, -végrehajtási és -irányítási módszereit.
Ahogy ezek a kihívások tovább alakulnak, azok a szervezetek lesznek a legalkalmasabbak a hosszú távú sikerre, amelyek összekapcsolják adataikat, folyamataikat és munkatársaikat az operatív teljesítmény javítása érdekében – és nem csupán új technológiákat vezetnek be. A legnagyobb hozzáadott érték az egymással összekapcsolt munkafolyamatok kialakításával jön létre, amelyek megerősítik a döntéshozatalt, növelik a rugalmasságot, és segítik a csapatokat abban, hogy hatékonyabban reagáljanak a változó üzleti igényekre.
Az ARKANCE segít az AEC-szervezeteknek abban, hogy a digitális komplexitást működési előnyökké alakítsák át. Gyakorlati iparági ismereteink, hosszú távú helyi kapcsolataink és globális hálózatunk erőforrásainak segítségével együttműködünk ügyfeleinkkel a munkafolyamatok összehangolása, a működési érettség javítása, valamint olyan mérhető üzleti eredmények elérése érdekében, amelyek tartós értéket teremtenek a szervezet egészének.